Világ- és fajleírás

A görög mitológia világa eléggé összetett. Tele van szörnyekkel, háborúkkal, intrikákkal és kotnyeles istenekkel. Emellett vannak a hérószok, akik segítenek az embereknek felülkerekedni ezeken a problémákon. Az emberek persze sokkal nagyobbak voltak akkoriban, ám a görögök nem láttak nagy szakadékot a történelmük és a vallásuk között (lásd az Iliászt és az Odüsszeiát). A görögök a mítoszbeli hősök és az ő kultúrájuk egyenesági leszármazottainak tekintették magukat.

Többistenhit
Kisbetűvel használva az isten szó köznévként jelzi a vallások egyes természetfölötti lényeit, mint amilyenek például az ókori egyiptomi, a görög vagy a római vallás istenei. Az emberiség feltárt és összegyűjtött istenei igen változatosak és nagyon nagy a számuk. Több álláspont és becslés szerint ez legalább tízezer feletti. Nagyon sok vallásban az istenek külön hierarchikus társadalmat alkotnak. Például az ókori görögök uralkodó vallásában maguknak az isteneknek is volt királya, Zeusz. Ezen kívül voltak félistenek és más isteni alakok is.

Olümposzi istenek
Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője
Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura. Az alvilágban lakik.
Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője
Démétér: a Föld istennője, Zeusz testvére
Hesztia: Zeusz testvére, a családi tűzhely istennője
Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője
Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, vadászat és vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére
Aphrodité: a szépség és szerelem istennője
Arész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene
Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a bor és szőlő istene
Héphaisztosz: Héra gyermeke, az istenek kovácsa, a tűz és kovácsmesterség istene, egyik lábára sántít
Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője
Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. A városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, művészetek oltalmazó istennője.
Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a tenger istene.

Egyéb istenek, istennők:

Amphitrité: Poszeidón tengeristen felesége
Boreász: az északi szél
Eileithüa: Héra gyermeke, a szülés istennője
Erósz: Aphrodité és Arész fia, a Szerelem
Hébé: Zeusz és Héra gyermeke, az ifjúság istennője. Héraklész felesége lett.
Héliosz: a Napisten
Hekaté: Háromfejű és háromtestű alvilági istennő, a varázslás, a sötétség és az éjszaka úrnője
Hügieia: Aszklépiosz leánya, az egészség istennője
Hüpnosz: az Éj istennőjének, Nüxnek a fia, az alvás és álom istene
Írisz: a szivárvány istennője
Maia: Atlasz leánya, Hermész anyja
Mnémoszüné: az Emlékezés, a Múzsák anyja
Nemeszisz: Nüx leánya, a megtorlás istennője
Niké: a győzelem istennője
Perszephoné: Démétér és Zeusz gyermeke, Hadész felesége

A félistenek olyan lények, akiknek egyik szülőjük isten, a másik „közönséges halandó”. Az ókori görögök szerint a félistenek is hordoznak valami természetfeletti tulajdonságot vagy erőt, és éppen ezért kiemelkednek az egyszerű emberek közül. A legtöbb görög férfi félisten hérosz lett, például Héraklész és Akhilleusz.
A félistenek a félvérek közé tartoznak.

A kentaurok félig ember, félig ló alakú lények a görög mitológiában. A kentaurok ismertek arról, hogy szeretik a bort, és amikor isznak, akkor a nőkre is hamar szemet vetnek. Sok szüzet raboltak el a kentaurok. Dionüszosz kíséretének gyakori tagjaivá váltak. A Pelión hegyen laktak, Thesszáliában. A legenda szerint Ixióntól származnak.

Szatírok és egyéb mitológiai lények is megalkothatók illetve halandó emberek.