Loryanne Artanton

Név: Loryanne Artanton
Becenév: Annie, de leginkább Ms. Artanton
Kor: 22
Faj: félisten
Apa: Romain Artenton, gimis tanár, már meghalt
Anya: Héra
Egyéb családtag:[/] nem tudok róla
[b]Foglalkozás: pl a Félvér tábor egyik vezetője
Különleges képesség/érdekesség: kiváló csapatszellemnek tartom magam, és jó tőrforgató vagyok
Nagyra tartott tárgy vagy valami, ami mindig nála van: egy pár szai fegyvertárom értékes darabja
Kinézet: Hosszú szőke hajam keretezi ovális lakú, porcelán fehér bőrszínű arcomat. Barna szemeim őzikeszemekként tudnak könyörögni. Alkatom elég karcsú, átlagnál magasabb és mondhatni törékenynek tűnök elsőre, de ez közel sem igaz. Ruhatáramban előnyben részesítem a kényelmesebb ruhákat, a sminkelést nem viszem túlzásba, de szeretek néhanapján szépen kiöltözni.
Kép:
Avatar: Alona Tal
Jellem: Elsősorban tisztelem az isteneket, bár vannak döntéseik melyekkel nem értek egyet. Szeretek a táborban dolgozni, fontosnak tartom, hogy a fiatalok megtanulják megvédeni magukat. Nem vagyok erőszakpárti, de tapasztalatból tudom, hogy erre szükség van. A szerelem elkerült, nem is nagyon várom, a családomról nem igazán szeretek beszélni, főleg apám halála óta.
Jó tulajdonságok: türelem, csapatszellem
Rossz tulajdonságok: maximalista, hiszékeny
Előtörténet: Egész kicsi koromban megtudtam, hogy nem vagyok egyszerű halandó. Ehhez képest teljesen normális gyerekkorom volt. Bár anyámmal sosem találkoztam, mert Zeusz féltékenységétől tartva sosem látogatott meg, sosem vállalt fel, de jelenlétét gyakran éreztem. Héra, az édesanyám engem is megáldott a szeretet ajándékával, nagyon segítőkész voltam már akkor is. Monaco-ban éltem édesapámmal, aki tanárként dolgozott egy ottani gimnáziumban. A nyaraimat 6 éves koromtól fogva Amerikában töltöttem a Félvér táborban. Legjobb emlékeimet ezeknek a nyaraknak köszönhetem. Sok mindent megtanultam, leginkább a tőrforgatást szerettem. A csapatversenyeket viszont ennél is jobban kedveltem. 17 éves voltam, amikor apámmal utaztam valamerre, és egy minotaurusz megtámadott minket. Őt sajnos nem tudtam megmenteni, a szörny végzett vele. Ekkor megtört benenm valami, sokáig hallani sem akartam az istenvilágról, de a halandók közt nem találtam a helyem. Amerikába költöztem, pontosabban be a táborba, és egy ideje már mint táborvezető élek ott. Kreón oldalán igazgatom az ottani dolgokat - azért a női dolgokhoz jobban értek - felkészítem a fiatalokat a kinti életre.